2017. 12. 15. péntek, Valér napja
2.2 Hatósági ügyintézéssel kapcsolatos adatok
2.2.1. Igazgatási Osztály

2.2.2. Műszaki Osztály

Az osztály tevékenysége

 

Az Építési és Műszaki Osztály feladata, hogy a települési önkormányzat jegyzője, mint elsőfokú építésügyi hatóság, környezetvédelmi hatóság feladatkörébe utalt ügyekben, valamint közutakkal kapcsolatos, feladatkörébe utalt ügyekben eljárjon.

 

Építési és Műszaki Osztály felépítése

 

- Hatósági Csoport

- Műszaki Koordinációs Csoport

- Útellenőri szolgálat

 

Elérhetőség

Cím

1051 Budapest, Erzsébet tér 4. 2. emelet

Telefon

872-7252

E-mail

hivatal@belvaros-lipotvaros.hu

 

 

Munkatársak

 

 

 

telefon

e-mail

szoba

        
         

 Kiss Zoltán

osztályvezetőhelyettes

872-72-56

kiss.zoltan@belvaros-lipotvaros.hu

215

Marek Zsuzsanna

titkárnő ügyintéző

872-7252

marek.zsuzsa@belvaros-lipotvaros.hu

214

         
       

 

       

 

Németh Katalin

hatósági ügyintéző

872-7267

nemeth.katalin@belvaros-lipotvaros.hu

217

Herr  Krisztina

hatósági ügyintéző

 872-7265

 herr.krisztina@belvaros-lipotvaros.hu

 

 Bíró Nóra

hatósági ügyintéző

872-7262

biro.nora@belvaros-lipotvaros.hu

 

Sólyom Katalin

környezetvédelmi ügyintéző

872-7263

solyom.katalin@belvaros-lipotvaros.hu

211

 Bencze Andrea

 hatósági ügyintéző

872-72-79

bencze.andrea@belvaros-lipotvaros.hu

 210

Bogyó Krisztina

hatósági ügyintéző

872-7260 bogyo.krisztina@belvaros-lipotvaros.hu

210

 Móra Katalin

 hatósági ügyintéző  872-7266

mora.katalin@belvaros-lipotvaros.hu

 210

Kelemen Tamás

útfelügyelő ügyintéző

872-7259

kelemen.tamas@belvaros-lipotvaros.hu

216

Az V. kerület területének felosztása az építész előadók között (LINK: mellékelt lista)

 

Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet 1. § (3) bekezdése alapján az V. kerület teljes területe műemléki jelentőségű terület.

 

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 2. mellékletének I. pontja alapján kiemelt nemzeti emlékhely a Budapest V. ker. Kossuth Lajos tér és annak lehatárolása: a Kossuth Lajos tér és az Országház, a Néprajzi Múzeum, a Vidékfejlesztési Minisztérium épülete, valamint az id. Antall József rakparttal határos 24897/4 hrsz. alatti ingatlan. A Kötv. 61/I. §-a alapján a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozata szükséges a kiemelt nemzeti emlékhely területén, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlanon végezni tervezett építési, kereskedelmi, vendéglátási vagy szolgáltatási tevékenységhez, továbbá minden más tevékenységhez, amely a kiemelt nemzeti emlékhely nemzeti kulturális értéke megőrzését akadályozza. További információk a http://kneb.parlament.hu/ honlapon érhetők el.

 

Építésügyi hatósági eljárások

 

  • építési engedélyezési eljárás

  • összevont engedélyezési eljárás (elvi keretengedélyezési, építési engedélyezési szakasz)

  • összevont telepítési eljárás (telepítési hatásvizsgálati, és integrált építési engedélyezési szakasz)

  • fennmaradási engedélyezési eljárás

  • használatbavételi engedélyezési eljárás

  • bontási engedélyezési eljárás

  • engedély hatályának meghosszabbítása iránti engedélyezési eljárás

  • jogutódlás tudomásulvételi eljárás

  • használatbavételi tudomásulvételi eljárás

  • az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás

  • hatósági bizonyítvány kiállítása iránti engedélyezési eljárás

  • kötelezési eljárás

  • végrehajtási eljárás

  • szakhatósági eljárás

  • veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvételi eljárás

  • építésügyi hatósági szolgáltatás nyújtása

 

Az egyes építésügyi hatósági eljárásokra vonatkozó lakossági tájékoztatók a http://www.e-epites.hu/lakossagi-tajekoztatok internetes oldalról letölthetők.

 

Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetékének mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. évi törvény mellékletének XV. fejezet rendelkezik.

 

Az építésügyi hatósági eljárási illeték befizetése illetékbélyeg formájában vagy az Önkormányzat 11784009-15505006-10320000 számú illetékbeszedési számlájára (közigazgatási hatósági eljárási illeték befizetési számla) történő átutalással lehetséges. Az átutalás során „építésügyi hatósági eljárás illetéke” megjelölés mellett fel kell tüntetni az eljárás ÉTDR azonosítóját vagy ügyiratszámát.

 

Környezetvédelmi hatósági eljárások

 

  • fakivágási engedélyezési eljárás

  • zajhatósági eljárás

  • zajkibocsátási határérték megállapítása

  • szakhatósági eljárás

  • állattartási ügyek

  • környezetvédelmi panaszok vizsgálata

 

Egyéb eljárások

 

  • településképi bejelentési eljárás

  • településképi kötelezési eljárás

  • helyi zajrendelet alóli felmentés

 

Letölthető dokumentumok

 

  • Építésügyi hatósági engedély iránti kérelem (LINK: http://www.e-epites.hu/etdr/nyomtatvany)

  • Tájékoztató az e-építési naplóról (LINK: http://www.e-epites.hu/e-naplo)

  • Településképi bejelentéshez szükséges nyomtatvány (LINK: melléklet)

  • Zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelem (LINK: melléklet), kitöltési útmutató (LINK: melléklet)

  • Üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozására vonatkozó jelentés (LINK: melléklet)

  • Helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránti kérelem (LINK: melléklet)

  • Kerületi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges hozzájárulás iránti kérelem (Futó sportrendezvények esetén) (LINK: melléklet)

  • Munkakezdési (útkezelői) hozzájárulási kérelem (LINK: melléklet)

  • Gépjármű kárbejelentés (LINK: melléklet)

 

Vonatkozó legfontosabb jogszabályok

 

  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

  • az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.)

  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.)

  • a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. Rendelet (BVKSZ)

  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

  • az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet

  • az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

  • a Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló többször módosított 29/2004. (VI. 04.) önkormányzati rendelet (KVSZ) (megtekinthető az Önkormányzat/Egységes rendeletek - Munkapéldányok menüpont alatt)

  • az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi elhelyezési kötelezettség helyi szabályozásáról szóló 20/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelet (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)

  • a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V. 27.) önkormányzati rendelet (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)

  • a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

  • a fás szárú növények védelméről szóló 35/2009. (IX.16.) önkormányzati rendelet (megtekinthető az Önkormányzat/Egységes rendeletek - Munkapéldányok menüpont alatt)

  • a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet

  • a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

  • a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet

  • a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendelet (megtekinthető az Önkormányzat/Egységes rendeletek - Munkapéldányok menüpont alatt)

  • az állattartás rendjéről szóló 16/2009. (IV. 23.) önkormányzati rendelet (megtekinthető az Önkormányzat/Egységes rendeletek - Munkapéldányok menüpont alatt)

A hatályos országos jogszabályok elérhetők a Nemzeti Jogszabálytárban a http://www.njt.hu/ internetes oldalon.

 

Egyéb

 

Budapest V. kerületi térinformatikai rendszer (szabályozási tervvel, épületekre vonatkozó szabályozással, korlátozással, építészettörténettel):

 

http://otker.intermap.hu/fortemap/map/show/otker

 

Budapest V. kerület területén műemléki védettségű épületek esetén eljáró elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóság:

 

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály

Elérhetőségei:

Cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. II. em.

Tel: (1) 354-2950

E-mail: epitesugy-pest@05kh.bfkh.gov.hu

 

Budapest V. kerület területén - többek között építésrendészeti eljárás (pl. engedély nélkül végzett munkálatok bejelentése), jókarbantartási kötelezési eljárás esetén - illetékes elsőfokú építésfelügyeleti hatóság:

 

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala Építésfelügyeleti Osztály

Elérhetőségei:

Cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. II. em.

Tel: (1) 354-2950

E-mail: epitesfelugyelet-pest@05kh.bfkh.gov.hu

 

 

2.2.3. Népjóléti Osztály
 Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési támogatást
aa) lakhatási támogatást
ab) ápolási támogatást
ac) gyógyszertámogatást
ad) hátralékkezelési támogatást
b) rendkívüli települési támogatást
ba) temetési támogatást
bb) krízistámogatást
bc) eseti támogatást
c) köztemetést
állapít meg az Szt. 45. §-ában és 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben
meghatározott feltételek szerint.

  Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyéb önként vállalt feladat keretében

a) létfenntartási támogatás
b) jövedelempótló támogatást
c) lakás-karbantartási támogatást
d) fűtési szezonban történő időszaki támogatást
e) támogatást idősek világnapjára
f) kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultságot
állapít meg az e rendeletben szabályozottak szerint.
 

GYERMEKVÉDELMI  ELLÁTÁSOK

 

a)      nevelési segély

b)  tömegközlekedési támogatás

c)      szociális tanulmányi ösztöndíj

d)    beiskolázási segély

e)      étkezési térítési díjkedvezmény

f)       gyermekek védőoltás költségeinek átvállalása

g)      rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

h)   időszaki támogatás

i)     fiatalok életkezdési támogatása

A nyomtatványok a "Formanyomtatványok alatt találhatóak.

 

 Lásd az " Ügyintézés " címszó alatt
 
2.2.5. Pénzügyi Osztály 
 

Formanyomtatványok innen letölthetők
 
2. Kérelem adóigazolás kiadása tárgyában 5. Bejelentés a belföldi forgalmi rendszámú gépjárműadó utáni adófizetési kötelezettség változáshoz
 2.2.6. Ipari és Kereskedelmi osztály

 

Ügyintézés

Ipari és Kereskedelmi Osztály

 

Kapcsolódó ügyek

·        


Letölthető dokumentumok

Kereskedelmi tevékenység bejelentése

Működési engedély iránti kérelem

Közterületi értékesítés bejelentése

A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem

Bejelentés üzlet megszüntetéséről

Bejelentés ipari tevékenység megszüntetéséről

Egyéb szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

Szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

Rendezvénytartási engedély iránti kérelem

 

 

 

Kereskedelmi tevékenység bejelentése

 

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) – amely 2009. október 1. napjától hatályos- állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedő és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait.

A kereskedő a kereskedelmi tevékenység bejelentését illetve a működési engedély iránti kérelmét az üzlet helye szerinti illetékes jegyzőtől kérheti, kivétel ez alól a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, amelyeket a kereskedő székhelye szerinti jegyzőnek kell bejelenteni. 

A Kormányrendelet 6. melléklete tartalmazza azokat a termékköröket, amelyek bejelentés kötelesek a 3. melléklet pedig a működési engedély köteles termékeket rögzíti taxatíve.

Bejelentéssel kapcsolatos eljárás menetének rövid ismertetése:

A kereskedelmi tevékenység bejelentését formanyomtatványon a szükséges iratok csatolásával (helyiség jogszerű használatának igazolása, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás) 3000 Ft-os illetékbélyeggel teheti meg a kérelmező. A vásárlók könyvének hitelesítése a bejelentéssel azonos időben történik.

Az 57/2010. (V.7.) FVM rendelet 2. melléklete határozza meg azon élelmiszerek körét, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal külön engedélye szükséges.

A 2009. évi LXXVI. törvény 23. §. és 27. §. – a értelmében legkésőbb a bejelentés megérkezését követő 8 napon belül igazolást állítunk ki.

Ha a bejelentés megfelel a jogszabályi feltételeknek, az igazolás kiállítását követően nyilvántartásba vesszük a kérelmező céget/egyéni vállalkozót, majd az érintett hatóságoknak, szakhatóságnak megküldjük a bejelentés másolatát (Kormányrendelet 6. §. (2) és (3) bekezdés). Az érintett szakhatóságok 30 napon belül ellenőrzést folytatnak le és annak eredményéről 8 napon belül értesítik a jegyzőt.

Amennyiben a bejelentés nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, erről a tényről szintén értesítés megküldésével tájékoztatjuk a kérelmezőt és egyben felhívjuk figyelmét a bejelentés nélkül folytatott kereskedelem jogkövetkezményeiről.

A 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (8) bekezdése értelmében a szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 óra és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban a rendőrség szakhatóságként vesz részt. Az illeték mértéke 3000 Ft.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Működési engedélyezési eljárás

 

A működési engedély kérelemhez csatolni kell:

- helyiség jogszerű használatát igazoló okirat, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás) 10.000 Ft-os illetékbélyeg.

A működési engedély iránti kérelem benyújtását követően az ügyben érintett szakhatóságokat megkeressük, az ügyfeleket pedig értesítjük az eljárás megindításáról. Az eljárásban a következő szakhatóságok vesznek részt:  Népegészségügyi Intézet (eljárási költség: 26.000 Ft), Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (eljárási költség: 13.000 Ft).

A szakhatóság eljárásának időtartama 15 nap, amely indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a kérelmező által benyújtott iratok a jogszabályi feltételeknek megfelelnek, működési engedély igazolás, valamint határozat kiállítására kerül sor a szakvélemény megérkezését követően.

Az üzletekről a jegyző közhiteles nyilvántartást vezet, amely nyilvános és az önkormányzat honlapján megtekinthető.

Amennyiben a kereskedő üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható termékeket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Az illeték mértéke 3000 Ft.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül – a 4. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg – be kell jelenteni a jegyzőnek.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Telepengedély köteles tevékenység bejelentés

 

A  telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Kormányrendelet  1. és 2. mellékletében felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki.

 

Az ipari tevékenység telken, építményben, vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (továbbiakban: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint (bejelentést követően vagy telepengedély birtokában) folytatható.

 

Bejelentéshez kötött ipari tevékenység

A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható:

- az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység;

- a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység

o a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint

o nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményen önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetéssel 6 hónapnál nem régebbi jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezik.

Az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon (lásd: Letölthető dokumentumok, A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés adatlap) köteles a telep fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél írásban bejelenteni a folytatni kívánt tevékenységet.

A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma:

- az ipari tevékenység végzőjének neve, székhelye, cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma;

- a telep tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységek, berendezések, a telep üzemeltetésének időtartama;

-

- keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője).

Csatolt okiratok:

- nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

- haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat.

Az ipari tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárásért fizetendő díj: 3000 Ft.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

 

 

Telepengedély köteles engedélyezési eljárás

 

Telepengedélyhez kötött ipari tevékenység

A Kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

Az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon (lásd: Letölthető dokumentumok, A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem) köteles a telep fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél írásban a telepengedély kiadására irányuló kérelmet benyújtani.

A telepengedély kiadására irányuló kérelem kötelező adattartalma:

- az ipari tevékenység végzőjének neve, székhelye, cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma;

- a telep tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységek, a telep üzemeltetésének időtartama;

- keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője), a kérelmező aláírása (bélyegzője).

Csatolt okiratok:

- a telep helyszínrajza;

- nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

- haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat.

A tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat nem kell a kérelemhez csatolni, mivel az eljárás során hivatalból kéri be a területileg illetékes jegyző.

A telepengedély kiadására irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárásért fizetendő díj: 5.000 Ft.

 

Tekintettel az ügyek egyedi jellegére, bővebb felvilágosítással az ügyintézők szolgálnak.

 

Az ipari tevékenység megszűnésének bejelentése nyomtatványon tehető meg (lásd: Letölthető dokumentumok, Adatlap-Bejelentés ipari tevékenység megszüntetéséről), melyhez a telepengedélyről szóló határozat eredeti példányát kell csatolni.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

 

Egyéb szálláshely bejelentés

A szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet szabályozza a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely –üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérelt, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

Egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A szoba nagysága: egyágyas: legalább 8 négyzetméter, két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

-          Helyszínrajz (kézzel rajzolt alaprajz a lakásról megfelel, beleírva a kiadó szobák nagyságát valamint a benne elhelyezni kívánt vendégágyak számát)

-          Fizető vendéglátó könyv/ vendégkönyv: ebben kell vezetni, regisztrálni a beérkező vendégeket (nyomtatványboltban kapható)

-          Vásárlók könyve: ebbe a vendégek írhatják bele az észrevételeiket a szálláshellyel kapcsolatban (nyomtatványboltban kapható)

-          3.000 Ft illetékbélyeg, (postán kapható)

-          A lakás bérlése esetén bérleti szerződés másolat, melyben a tulajdonos engedélyezi szálláshely működtetését a lakásban)

-          Amennyiben nem magánszemély, hanem cég üzemelteti az egyéb szálláshelyet, akkor az ügyvezetőtől aláírási címpéldányra is szükség van

-          Amennyiben nem a kérelmező adja be osztályunkon a kérelmet, kéttanús meghatalmazással járhat el a meghatalmazott

-          a 20/2015. (V.27.) ÖK rendelet értelmében településképi hozzájárulást az elsőfokú építésügyi hatóságtól.

Az egyéb szálláshely üzemeltetését adóosztályunkon is be kell jelenteni  (III. emelet), a nyilvántartásba vételt követően.

Idegenforgalmi adó: Nagy-Iványi Andrea, az adócsoportnál (061-8727514), 307-os szoba

Építményadó: Sturcz Lászlót (061-8727510). 302-as szoba,Szabó Zsuzsanna
 

 

Szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárás

A szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet szabályozza a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely –üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérelt, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

Szálláshely- üzemeltetési engedély kizárólag szálláshely-szolgáltatás céljából létesített szálláshely típusra adható.

Szálláshely- üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- helyiség jogszerű használatát igazoló okirat, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás), 3000 Ft-os illetékbélyeg. Vásárlók könyvét hitelesítés miatt kell behoznia a kérelmezőnek

 

Szálláshely- üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtását követően az ügyben érintett szakhatóságokat megkeressük, az ügyfeleket pedig értesítjük az eljárás megindításáról. Az eljárásban a következő szakhatóságok vesznek részt: Népegészségügyi Intézet (eljárási költség: 28.500 Ft), Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság (eljárási költség: 13.000 Ft). Amennyiben a szálláshely üzemeltetője vendéglátó tevékenységet kíván folytatni a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal is szakhatóságként vesz részt az eljárásban, amelynek eljárási költsége 20.000 Ft.

A szakhatóság eljárásának időtartama 15 nap, amely indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható. Amennyiben kérelmező által benyújtott iratok a jogszabályi feltételeknek megfelelnek, szálláshely- üzemeltetési engedély, valamint határozat kiállítására kerül sor a szakvélemény megérkezését követően.

A szálláshely megszűnését a szálláshely szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül – a szálláshely- üzemeltetési engedély leadásával egyidejűleg bejelenteni.

A szálláshely- üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzéteszi az interneten.

 A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Zenés, táncos rendezvénytartási engedélyezési eljárás

 

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet tartalmazza a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyezési eljárás feltételeit, szabályait.

 

Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható kivéve a Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdés a) – e) pontjaiban felsorolt események.

Engedélyt zenés táncos rendezvényre zárt térben 300 fő felett, szabadtéren 1000 fő felett kell kérelmezni.

A rendelet szerint zenés, táncos rendezvénynek minősül a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

 

Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,

h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.

Az illeték mértéke 3.000 Ft.

 

A biztonsági terv tartalmazza:

a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

d) a biztonsági személyzet létszámát;

e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

f)8 szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.

 

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatos ügyintézés

 

A 2014. évi CII. törvény  rendelkezik a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról.

 

2. § E törvény alkalmazásában:

1. advent: a december 24-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődő, karácsonyig tartó időszak;

2. általános zárvatartási időszak: az e törvény 3. és 4. §-ában meghatározott nyitvatartási időn túli időszak;

3. helyi termelői piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

4. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

5. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

6. kiskereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap;

7. kiskereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;

8. munkaszüneti nap: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott nap;

9. piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

10. segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt;

11. sportlétesítmény: a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) meghatározott fogalom;

12. sportrendezvény: az Stv.-ben meghatározott fogalom;

13. újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik;

14. üzlet: kiskereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is;

15. vásár: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

16. vendéglátás: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

17. virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.

3. A vasárnapi munkavégzés tilalmáról

3. §3 Az üzlet - törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel -

a) kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthat nyitva,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

4. § (1)4 A 3. §-tól eltérően az üzletek

a) adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra,

b) december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc és 12 óra, továbbá

c) minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 4 óra 30 perc és 22 óra

között nyitva tarthatnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adventre, illetve c) pontja szerinti egy vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha december 24-e vasárnapra esik, abban az esetben az üzletek az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyitvatartási időben tarthatnak nyitva.

(4) Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

4. Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve

5. § (1)5 A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a kizárólag pékárut, illetve tejterméket értékesítő üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(2)6 A 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(3) A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

(4) Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.

6. § Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

 

Az 53/2015. (III..17.) Kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő  vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeit szabályozza, azonban e rendelet nem alkalmazható addig, ameddig a Kormány az üzletek Kszvmtv. 3. §-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket nem határozza meg.

 



 
2.2.7. Közterület-hasznosítás

Formanyomtatványok innen letölthetők
 
2.2.8. Lakás ügyek

Formanyomtatványok innen letölthetők
 

 
Vissza
Oldal nyomtatása
6763390