1988 márciusában, mint az újabb kor elsõ erdélyi szervezete, a menekültek körében alakult meg az Erdélyi Magyar Értelmiségi Klub. Nyilvántartásba vételünk 1990 áprilisában történt meg, ekkor már Erdélyi Magyarok Egyesülete néven a Szociális- és Egészségügyi Minisztériumnál, majd 1991 júliusában kerültünk át a Fővárosi Bíróság hatáskörébe. Kezdettõl fogva feladatunknak tekintettük az erdélyi hagyományok, értékek megõrzését népszerûsítését, felvállalva a menekültek érdekképviseletét is. A magyarországi és romániai politikai változások bizonyos mértékû hangsúlyeltolódást jelentettek a szervezet tevékenységében, de céljaink és vállalt kötelezettségeink a mai napig érvényesek. Szorosabbra fûztük kapcsolatainkat az otthoniakkal és közvetítõ szerepünk az anyaországi intézmények, szervezetek felé megnövekedett. A menekültügyi problémák háttérbe szorultak a turizmus, az ideiglenes tartozkodás és letelepedés kérdései mögött. Munkánkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a Magyarországon élõ erdélyiek identitásmegõrzéshez kapcsolodó érdekképviselete.
1990-tõl önálló székhellyel is rendelkezünk a 1056 Budapest, Molnár u.5. szám alatti helyiség-ben és az egyesület tevékenysége is kiteljesedett.
Az egyesület jelenlegi mûködésének a gerincét az évi mintegy 150 rendezvény képezi, melyek elsõsorban kulturális, ismeretterjesztõ jellegûek. Programjaink között szerepel könyv- és lapbemutató, író-olvasó találkozó, tudományos ismeretterjesztõ elõadás, elõadássorozat, kiállítás, filmklub, játszóház, kirándulás, képes levelezõlap cserenap, táncház, színházi elõadás, elõadóest, társkeresõ klubest, bál, tábor, sportnap stb..
Székhelyünkön munkanapokon 17-18 óra között rendszeres ügyfélszolgálatot tartunk, és megpróbálunk minden erdélyi illetve a határon túli magyarokat érintõ kérdésben megfelelõ választ, tájékoztatást adni.
Kezdettõl fogva segélyekkel támogattuk a nehéz helyzetben lévõ otthoniakat, illetve az itt élõ, beilleszkedési problémákkal küszködõket. Könyv, gyógyszer, ruha, használati tárgyak továbbításával jelenleg is foglalkozunk.
Az otthoniakkal való kapcsolattartás fontos részének tekintjük a turizmust. Ezért rendszeresen tartunk diavetítéses útibeszámolókat, szervezünk, illetve közvetítünk autóbuszos kirándulásokat. Több utazási irodával is kapcsolatot tartunk fenn.
Non-profit egyesületként szorosan együttmûködünk a különbözõ civil szervezetekkel határon innen és túl, de kapcsolataink vannak intézményekkel, mûvelõdési házakkal, könyvtárakkal, iskolákkal stb. is.
Az egyesületünk létrehozott egy kb. 30.000 könyvbõl, több tízezer újságból, dokumentumokból, képeslapokból, hang-és képanyagból álló könyvtári gyûjteményt, amely elsõsorban a külhoni magyarság szellemi termékeit tartalmazza. Ennek az egyedülálló könyvtári anyagnak a bõvítése, rendszerezése, feldolgozása folyamatos.
Jelentõs tudományos munkát is végzünk. Részt vettünk, elsõsorban a migrációval, turisztikával, sajtóval kapcsolatos szakdolgozatok elkészítésében, jelen voltunk tanácskozásokon, konferenciákon, tudományos elõadásokon, jelenleg a külerdélyi sajtó mikrofilmesítésén és CD-én való rögzítésén dolgozunk.
Szervezetünk kiadói tevékenysége is sokrétû. Az eddig megjelentetett könyveink: "Magyar nyelvkönyv román anyanyelvûek számára" , "A Kolozsvár-Monostori református templom története" vala-mint az évente megjelenõ "Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke"címû kiadvány elsõ három kötete. Három folyóiratot is útjára indítottunk "Limes" (Nemzetpolitikai szemle), "Vigyázó" (Romániai magyar lapszemle) és "Erdélyi Hívogató" (Információs havilap) címmel. Elsõsorban anyagi támoga-tás híján, jelenleg csak az "Erdélyi Hívogató" jelenik meg, az is csak szerény formátumban. Képes levelezõlapok kiadásával is foglalkozunk, eddig tíz féle, erdélyi mûemlékeket ábrázoló kiadványunk került forgalomba.
Részt veszünk határon túl megjelent, vagy témájában kapcsolódó kiadványok terjesztésében is.
.jpg){kind=small}
