2021. 03. 09. kedd, Franciska, Fanni napja
2.2 Hatósági ügyintézéssel kapcsolatos adatok
2.2.1. Igazgatási Osztály

2.2.2. Műszaki Osztály

Építési és Műszaki Osztály

 

 

Településképi, környezetvédelmi, úttal kapcsolatos ügyek

 

 

  • Településképi önkormányzati hatósági ügyek

 

Az Építési és Műszaki Osztályon kerülnek lefolytatásra a jogszabályok által az önkormányzat polgármestere hatáskörébe telepített településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárások, és kerülnek elbírálásra a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelmek a szakirányú jogszabályok alapján.

 

Budapest V. kerület teljes területe a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján világörökségi terület, valamint Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet alapján műemléki jelentőségű terület. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 1. melléklet 1. és 2. pontja alapján az V. kerület teljes közigazgatási területe fokozott védelem alatt álló terület.

 

A vonatkozó jogszabályok által elrendelt védelmeket, területi lehatárolásukat Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testülete Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendeletének (B-LKÉSZ) 4. melléklete tartalmazza.

 

Budapest V. kerületre vonatkozó szabályozási terv a honlapon elérhető az Intermap rendszerben is az alábbi linken:

 

http://otker.intermap.hu/fortemap/map/show/otker

 

 

Településképi eljárások:

 

  • településképi bejelentési eljárás

 

A településkép védelme kiemelt feladat Budapest V. kerületében. Az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete 8. melléklete szerinti esetekben. Az 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelet 39. §-ában a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó általános rendelkezéseket tartalmazza, 40. §-ában a településképi bejelentési dokumentáció elbírálásának szempontjait rögzíti.

 

A bejelentés és mellékleteinek benyújtása az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján lehetséges. A döntés meghozatalára rendelkezésre álló határidő 15 nap.

 

A bejelentés benyújtása előtt az Építési és Műszaki Osztályon telefonon, e-mailen vagy időpontegyeztetés alapján személyesen előzetes egyeztetésre van lehetőség.

 

Az V. kerület területének településképi ügyintézők közötti felosztása itt megtekinthető.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

helyi önkormányzati rendeletek (megtekinthetők az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt):

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (B-LKÉSZ)
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (TKR)
  • Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi- és kerékpár elhelyezési kötelezettségről szóló 8/2020. (III.13.) sz. önkormányzati rendelete

további jogszabályok:

  • a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításárólszóló 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

 

  • településképi kötelezési eljárás, településkép-védelmi bírság kiszabása

 

A településképi követelmények megszegése esetén az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén a tulajdonos az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, valamint ezzel egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezhető. A településkép-védelmi bírság legkisebb összege esetenként százezer forint, legmagasabb összege egymillió forint, mely jogszabályban foglalt körülmények mérlegelése szerint egyedileg differenciálható.

 

A településképi követelmények megszegésének minősül a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtás, a településképi bejelentési eljárásban hozott tiltás ellenére történő végrehajtás, illetve az 5/2020. (I. 30.) önkormányzati rendeletben rögzített településképi követelmények és kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek, valamint a kerületi építési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok előírásainak megszegése.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

helyi önkormányzati rendeletek (megtekinthetők az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt):

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (B-LKÉSZ)
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (TKR)
  • Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi- és kerékpár elhelyezési kötelezettségről szóló 8/2020. (III.13.) sz. önkormányzati rendelete

további jogszabályok:

  • a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításárólszóló 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

 

  • hatósági bizonyítvány iránti kérelem elbírálása

 

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/C. § (2)-(3) bekezdésében foglalt esetekben hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelemre eljárás kerül lefolytatásra.

 

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/C. § (2)-(3) bekezdés:

„(2) A polgármester kérelemre, amennyiben az építmény az országos építésügyi követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak megfelel, szükség szerint helyszíni szemle alapján - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - rendeltetést is igazoló hatósági bizonyítványt állít ki arról, hogy az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött, 2012. december 31. után épített építmény felépült.

(3) A polgármester kérelemre, amennyiben a rendeltetésmódosítás az örökségvédelmi vagy a rendeltetésmódosítási hatóság engedélyéhez nem kötött, és az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység az országos építésügyi követelményeknek, valamint a helyi építési szabályzatnak megfelel, - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából - hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének és a rendeltetési egységek számának megváltoztatásáról.”

 

  1. január 1. előtt épített, építési engedély nélkül építhető építmény meglétének igazolása tekintetében Budapest V. kerület területén illetékes építésügyi hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

helyi önkormányzati rendeletek (megtekinthetők az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt):

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének Belváros-Lipótváros Kerületi Építési Szabályzatáról szóló 6/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (B-LKÉSZ)
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 5/2020. (I.30.) számú önkormányzati rendelete (TKR)
  • Belváros-Lipótváros, Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges személygépkocsi- és kerékpár elhelyezési kötelezettségről szóló 8/2020. (III.13.) sz. önkormányzati rendelete

további jogszabályok:

  • a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény
  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításárólszóló 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

 

Egyéb információk:

 

A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területén illetékes hatóság:

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya

Elérhetőségei:

Cím: 1051 Budapest, Sas u. 19.

Telefon: (1) 235-1726

E-mail: epitesugy-kiemelt@bfkh.gov.hu

 

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletének I. pontja alapján az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhely. A kiemelt nemzeti emlékhely lehatárolása a következő:

Budapest V. kerület

  1. Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatti, 24894 helyrajzi számon nyilvántartott Országház,
  2. Kossuth Lajos tér (24893 helyrajzi szám),
  3. Kossuth Lajos tér 11. szám alatti, 24891 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan,
  4. Kossuth Lajos tér 12. szám alatti, 24898 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan,
  5. id. Antall József rakpart (24897/4 helyrajzi szám),
  6. Vértanúk tere (24834/1 helyrajzi szám),
  7. Alkotmány utca (24892/1 helyrajzi szám).

A kiemelt nemzeti emlékhely településkép-védelmi környezetének részét képező ingatlanok, ingatlanrészek jegyzékét a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza.

További információk és vonatkozó jogszabályok a http://kneb.parlament.hu/ honlapon érhetők el.

 

Budapest V. kerület területén műemléki védettségű épületek esetén eljáró építésügyi és örökségvédelmi hatóság:

 

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Örökségvédelmi Osztály

Elérhetőségei:

Cím: 1056 Budapest, Váci u. 62-64.

Telefon: (1) 235-1752

E-mail: oroksegvedelem@bfkh.gov.hu

 

Budapest V. kerület területén illetékes építésügyi és építésfelügyeleti hatóság:

 

Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Nyugat-Pesti Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztály

Elérhetőségei:

Cím: 1051 Budapest, Sas u. 19. II. em.

Telefon: (1) 896-6549

E-mail: epitesugy-nyugatpest@bfkh.gov.hu

 

Fővárosi helyi védett épületet érintő tevékenység esetén előzetes nyilatkozat kiadása esetén illetékes:

 

 

Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Várostervezési Főosztály

Elérhetőségei:

Cím: 1052 Budapest, Városház utca 9-11.

Telefon: (1) 327-1153, (1) 327-1154

 

 

  • Környezetvédelmi hatósági ügyek

 

Az Építési és Műszaki Osztályon zajlik a jogszabályok által, illetve kijelölés alapján az önkormányzat jegyzője hatáskörébe telepített, elsőfokú környezetvédelmi hatósági feladatok ellátása az alábbi szakterületeken:

  • zajpanasz ügyek kivizsgálása, zajhatósági és zajbírságolási eljárások lefolytatása,
  • zajkibocsátási határértékek megállapítása iránti kérelem elbírálása,
  • építkezések esetén zajterhelési határértékek betartása alóli felmentés iránti kérelem elbírálása,
  • por- és szagpanaszok kivizsgálása,
  • szmogriadó-füstködriadó tervről történő tájékoztatás,
  • fakivágási engedély iránti kérelem elbírálása, fapótlási kötelezés, fasor-parkfenntartási feladatok - ezzel összefüggő panaszügyek kivizsgálása, a kerületben végzett beruházások nyomon követése favédelmi szempontból, közterület használattal okozott zöldfelületek károkozásainak kivizsgálása,
  • közterület használattal kapcsolatos környezetvédelmi ügyek ügyintézése,
  • parlagfű elleni védekezéssel, parlagfű bejelentő rendszerrel kapcsolatos ügyintézés,
  • állattartási panasz ügyek vizsgálata,
  • eb nyilvántartás, eb összeírás adatszolgáltatása,
  • telep bejelentési eljárásokban véleményezés,
  • hulladékkezeléssel kapcsolatos panaszok kivizsgálása, hulladékgazdálkodási hatósági feladatok ellátása,
  • környezetvédelmi statisztikai adatszolgáltatás, hirdetmények, környezetvédelmi megbízotti feladatok ellátása (ÁROP, tudásmegosztás),
  • zöldprogram pályázat szakmai előkészítése,
  • környezetvédelmi tárgyú hirdetmények nyomon követése,
  • környezetvédelmi program szakmai előkészítése,
  • a fenti szakterületeken bejelentések, panaszügyek vizsgálata, hatósági eljárások, ellenőrzések, társhatóságokkal történő egyeztetések lefolytatása, nyilvántartások vezetése, adatszolgáltatások végzése jogszabályi felhatalmazások alapján.

 

Környezetvédelmi hatósági eljárások:

 

  • fakivágási engedélyezési eljárás

 

Budapest V. kerület közigazgatási területén a magántulajdonú és közterületi ingatlanon egyaránt kérelmezni kell a fák, fás szárú cserjék (többek között kúszócserjék) kivágását. Minden esetben 3.000,- Ft illeték, kertészeti szakvélemény és tulajdonosi hozzájárulás szükséges, valamint a rendelkezni jogosult a fapótlás teljesítésének módjáról is köteles nyilatkozni (helyben és/vagy pénzbeli megváltással). A hiánytalanul benyújtott kérelem alapján engedély megadása esetén a döntés fapótlási kötelezettségről is rendelkezik. A véglegessé vált döntés közleménye kifüggesztésre kerül.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről szóló 7/2020. (III.13.) önkormányzati rendelete (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)
  • a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény
  • a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
  • a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

 

  • zajhatósági eljárás

 

Lakossági zajpanasz bejelentés alapján a hatóság zajmérésre zajszakértőt rendel ki. A zajmérés a panaszos lakás védendő helységeiben (lakószobában) vagy annak homlokzata előtt történik. A bejelentést pontos lakcím és lehetőleg mobil telefonos elérhetőség megadásával kell megtenni. A panaszos elérhetősége alapján a zajszakértővel közvetlenül egyezteti az időpontot a méréshez. A zajmérés alapján a szakértő akusztikai szakvéleményt készít, melyről értesítést kapnak az érintettek és betekinthetnek a bizonyítékokba. A zajmérés alkalmával a szakértő már előzetes tájékoztatást adhat a hozzávetőlegesen várható eredményről.

 

A hatóság a zajszakértői vélemény birtokában dönt a zajhatósági eljárás megindításáról, szükség esetén a zajcsökkentés érdekében intézkedési terv készítésére kötelezi az üzemeltetőt, vagy zajbírságot szab ki.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendelete (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)
  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény
  • a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. Korm. rendelet
  • a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet
  • a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

 

  • zajkibocsátási határérték megállapítása

 

Jogszabályban rögzített (pl. vendéglátó) tevékenység kereskedelmi hatósághoz történő bejelentését megelőzően az üzemeltetőnek rendelkeznie kell zajkibocsátási határérték megadásával. A hiánytalanul benyújtott kérelem alapján vélelmezett hatásterületre (a zajforrást magába foglaló ingatlan 100 méteres környezetében) vonatkozó zajhatárértékek kerülnek megállapításra, amelynek betartása az üzemeltető kötelessége. Valamint az üzemeltető változásbejelentési kötelezettségét szintén tartalmazza a határozat. Panasz esetén hivatal vizsgálja a megadott zajkibocsátási határértékek teljesülését zajhatósági eljárás keretében. Zeneszolgáltatással járó tevékenységek bejelentése esetén javasolt az üzemeltetőnek szabotázsvédelemmel ellátott, beszabályozott hangrendszer kiépítése a zajhatárértékek tartós betarthatósága érdekében.

 

Építési tevékenység esetén a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 13. §-a alapján a kivitelező kérelmezheti az építőipari tevékenységhez/építési kivitelezési tevékenységre vonatkozó zajkibocsátási határértékek betartása alóli felmentés megadását, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletben foglalt zajterhelési határértékek alól. A kérelemben foglalt akusztikai szakvélemény alapján az építkezés egyes szakaszaira időszakos felmentést adhat a hatóság határozatban rögzített feltételekkel.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény
  • a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) rendelet
  • a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007.(XII.18.) KvVM rendelet
  • a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet

 

  • állattartási ügyek

 

Lakossági panaszbejelentés alapján a hatósági állatorvos bevonásával és szakvéleménye alapján vizsgálja a hivatal a bejelentésben foglalt állattartást, melynek eredményéről és a megtett intézkedésről a bejelentő tájékoztatást kap. Magánszemély esetén a pontos lakcím megadása szükséges a postai értesítés érdekében.

 

- patkány előfordulás bejelentése:

Lakossági bejelentéseket továbbítjuk az illetékes Fővárosi Önkormányzat megbízásából feladatot ellátó RNBH Konzorcium részére. A Konzorcium honlapján közvetlen e-mail küldhető. Javasolt megadni olyan személy elérhetőségét, aki az adott ingatlanba való bejutást biztosítani tudja.

 

- ebösszeírás:

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B.§-a alapján a tartás helye szerinti illetékes települési, fővárosban a kerületi önkormányzat ebrendészeti feladatainak elvégzése, érdekében illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végez a honlapon elérhető ebösszeíró lap alapján.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

  • az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályairól szóló 14 /2020. (III. 13.) önkormányzati rendelete (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)

 

 

 

 

 

  • környezetvédelmi panaszok vizsgálata

 

Lakossági panaszbejelentésben foglalt környezetvédelmi tárgyú panaszok kivizsgálása (illegális hulladék elhelyezés, szag-, porpanasz) vagy áttétele a hatáskörrel rendelkező hatóság részére, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

  • a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és egyéb ágazati jogszabályok

 

 

Egyéb:

    

  • helyi zajrendelet alóli felmentés iránti kérelmek elbírálása

 

Az építési tevékenység munkavégzés időbeli korlátozása alól egyedi esetekben felmentés kérhető a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendeletében foglalt időtartamok tilalma alól. A kérelemben részletezni kell a napi felmentéssel érintett időtartamokat, valamint annak indoklása szükséges. Polgármesteri hatáskörben egyedi mérlegelés alapján adható felmentés ideiglenes jelleggel, amely visszavonható.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabály:

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének a zaj- és rezgésvédelem helyi szabályozásáról szóló 45/2012. (X. 11.) önkormányzati rendelete (megtekinthető az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt)

 

 

  • Útügyek

 

Az Építési és Műszaki Osztályon zajlik a jogszabályok által az önkormányzat jegyzője hatáskörébe telepített útügyekben a közlekedési igazgatással kapcsolatos feladatok ellátása.

 

Közutakkal kapcsolatos eljárások:

 

  • közútkezelői és munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem elbírálása

 

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat közigazgatási területén és Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat kezelésében lévő közterületek (út, járda, lépcső, parkoló, tér, játszótér, közpark) burkolatának felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény, vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb, nem közlekedési célú igénybevétele esetén az Építési és Műszaki Osztály részére közútkezelői, illetve munkakezdési hozzájárulás kiadására vonatkozó kérelmet kell benyújtani.

 

A munkakezdési hozzájárulást az igénybe vevőnek a munkavégzés megkezdése előtt 30 nappal a közút kezelőjétől kell kérnie.

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló 11/2020. (III.13.) önkormányzati rendelete alapján a helyi közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért igénybevételi díjat kell fizetni. A fizetendő igénybevételi díj mértéke a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem benyújtását követően kerül megállapításra. Az igénybevételi díj megfizetését a munkakezdési hozzájárulás kiadása előtt igazolni kell.

 

A fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII.15.) Főv. Kgy. rendelet 9. § alapján a közút fejlesztését, felújítását követően jogszabályban meghatározott kivétellel 5 évig burkolatbontási munka nem végezhető.

 

Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és a közutak részét képező járdák burkolatbontással járó nem közlekedési célú igénybevételének szabályozásáról szóló 43/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete alapján az önkormányzat tulajdonában álló közutak burkolatának felbontásához november 15-től március 15-ig terjedő időszakban kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben adható tulajdonosi hozzájárulás a téli munkavégzési szabályok betartásának előírásaival.

 

A hozzájárulás nem mentesít a kivitelezéshez szükséges egyéb engedélyek, hozzájárulások jóváhagyások beszerzése, illetve az abban foglaltak betartása alól. A hozzájárulás kizárólag az összes hatósági és szakhatósági engedély, illetve tulajdonosi és kezelői hozzájárulás megléte esetén érvényes.

 

A hozzájárulásban rögzített szempontok betartását a közút kezelője és az útellenőr is ellenőrizheti.

 

Amennyiben az építési munkák során kiszolgáló építmény, berendezés (építési, iroda konténer, mobil illemhely, stb.) kerül elhelyezésre, akkor Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján közterület-használati hozzájárulást kell kérelmezni a hivatal Közterület-hasznosítási Osztályától.

 

Amennyiben a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem fejezi be az építési munkát a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott időpontig, akkor kérelmezni kell a hozzájárulásban megállapított időtartam meghosszabbítását. A második meghosszabbításra vonatkozó igénybevételi díjként a napi alap díjtétel tízszeresét kell fizetni minden megkezdett napra. A hosszabbítás időtartama az eredeti munkakezdési hozzájárulásban meghatározott időtartamra vonatkozhat, de legfeljebb egy hónap. Az újabb igénybevételi díj megfizetését a munkakezdési hozzájárulás meghosszabbításának kiadása előtt igazolni kell. A hosszabbítás időtartama az eredeti munkakezdési hozzájárulásban meghatározott időtartamra vonatkozhat, de legfeljebb egy hónap.

 

Munkakezdési hozzájárulás, illetve annak meghosszabbítása hiányában vagy az abban foglaltaktól eltérően folytatott munkavégzés, illetve egyéb nem közlekedési célú igénybevétel esetén a napi alap díjtétel húszszorosát kell fizetni minden megkezdett napra.

 

A kérelem benyújtása nem jogosít fel a közterület-használatra.

 

Amennyiben a területen fakivágás szükséges, külön eljárás keretében fakivágási engedélyt kell kérni.

 

A kivitelezésre vonatkozó kezelői hozzájárulás megtagadása miatt, vagy a kezelői hozzájárulásban foglalt feltételekkel szemben, illetve azok megváltoztatása érdekében Budapest Főváros Kormányhivatalának Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Főosztályához (1033 Bp. Mozaik u. 5.) /levelezési cím: 1300.Budapest, Pf.: 91./ lehet kérelemmel fordulni.

 

A legfontosabb vonatkozó jogszabályok:

helyi önkormányzati rendeletek (megtekinthetők az Önkormányzat/Rendeletek menüpont alatt):

  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló 11/2020. (III.13.) önkormányzati rendelete
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat tulajdonában álló közutak és a közutak részét képező járdák burkolatbontással járó nem közlekedési célú igénybevételének szabályozásáról szóló 43/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete
  • Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének az V. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 22/2018. (XII.19.) önkormányzati rendelet

további jogszabályok:

  • a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
  • A fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008 (VII.15.) Főv. Kgy. rendelet

 

  • nyilvántartások vezetése, az utcák, terek házszámozásával, névtábláink, tájékoztató tábláival kapcsolatos tevékenység

 

A közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól szóló 94/2012. (XII. 27.)  Főv. Kgy. rendelet szabályozza a közterületek elnevezését, utcanévtáblákat, házszámozásokat és a nyilvántartások vezetését.  

 

Az utcanévtáblák kihelyezését, pótlását, karbantartását az Építési és Műszaki Osztályon kell kezdeményezni.

 

 

 

2.2.3. Népjóléti Osztály
 Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési támogatást
aa) lakhatási támogatást
ab) ápolási támogatást
ac) gyógyszertámogatást
ad) hátralékkezelési támogatást
b) rendkívüli települési támogatást
ba) temetési támogatást
bb) krízistámogatást
bc) eseti támogatást
c) köztemetést
állapít meg az Szt. 45. §-ában és 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben
meghatározott feltételek szerint.

  Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Szt. 1. § (2) bekezdésében foglaltak alapján egyéb önként vállalt feladat keretében

a) létfenntartási támogatás
b) jövedelempótló támogatást
c) lakás-karbantartási támogatást
d) fűtési szezonban történő időszaki támogatást
e) támogatást idősek világnapjára
f) kedvezményes élelmiszervásárlási jogosultságot
állapít meg az e rendeletben szabályozottak szerint.
 

GYERMEKVÉDELMI  ELLÁTÁSOK

 

a)      nevelési segély

b)  tömegközlekedési támogatás

c)      szociális tanulmányi ösztöndíj

d)    beiskolázási segély

e)      étkezési térítési díjkedvezmény

f)       gyermekek védőoltás költségeinek átvállalása

g)      rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

h)   időszaki támogatás

i)     fiatalok életkezdési támogatása

A nyomtatványok a "Formanyomtatványok alatt találhatóak.

 

 Lásd az " Ügyintézés " címszó alatt
 
2.2.5. Pénzügyi Osztály 
 

Formanyomtatványok innen letölthetők
 
2. Kérelem adóigazolás kiadása tárgyában 5. Bejelentés a belföldi forgalmi rendszámú gépjárműadó utáni adófizetési kötelezettség változáshoz
 2.2.6. Ipari és Kereskedelmi osztály

 

Ügyintézés

Ipari és Kereskedelmi Osztály

 

Kapcsolódó ügyek

·        


Letölthető dokumentumok

Kereskedelmi tevékenység bejelentése

Működési engedély iránti kérelem

Közterületi értékesítés bejelentése

A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem

Bejelentés üzlet megszüntetéséről

Bejelentés ipari tevékenység megszüntetéséről

Egyéb szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

Szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelem

Rendezvénytartási engedély iránti kérelem

 

 

 

Kereskedelmi tevékenység bejelentése

 

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) – amely 2009. október 1. napjától hatályos- állapítja meg a kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedő és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait.

A kereskedő a kereskedelmi tevékenység bejelentését illetve a működési engedély iránti kérelmét az üzlet helye szerinti illetékes jegyzőtől kérheti, kivétel ez alól a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, a csomagküldő kereskedelem, az automatából történő értékesítés, amelyeket a kereskedő székhelye szerinti jegyzőnek kell bejelenteni. 

A Kormányrendelet 6. melléklete tartalmazza azokat a termékköröket, amelyek bejelentés kötelesek a 3. melléklet pedig a működési engedély köteles termékeket rögzíti taxatíve.

Bejelentéssel kapcsolatos eljárás menetének rövid ismertetése:

A kereskedelmi tevékenység bejelentését formanyomtatványon a szükséges iratok csatolásával (helyiség jogszerű használatának igazolása, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás) 3000 Ft-os illetékbélyeggel teheti meg a kérelmező. A vásárlók könyvének hitelesítése a bejelentéssel azonos időben történik.

Az 57/2010. (V.7.) FVM rendelet 2. melléklete határozza meg azon élelmiszerek körét, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal külön engedélye szükséges.

A 2009. évi LXXVI. törvény 23. §. és 27. §. – a értelmében legkésőbb a bejelentés megérkezését követő 8 napon belül igazolást állítunk ki.

Ha a bejelentés megfelel a jogszabályi feltételeknek, az igazolás kiállítását követően nyilvántartásba vesszük a kérelmező céget/egyéni vállalkozót, majd az érintett hatóságoknak, szakhatóságnak megküldjük a bejelentés másolatát (Kormányrendelet 6. §. (2) és (3) bekezdés). Az érintett szakhatóságok 30 napon belül ellenőrzést folytatnak le és annak eredményéről 8 napon belül értesítik a jegyzőt.

Amennyiben a bejelentés nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, erről a tényről szintén értesítés megküldésével tájékoztatjuk a kérelmezőt és egyben felhívjuk figyelmét a bejelentés nélkül folytatott kereskedelem jogkövetkezményeiről.

A 2005. évi CLXIV. törvény 6. § (8) bekezdése értelmében a szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 óra és 6 óra közötti nyitva tartásához a jegyző engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban a rendőrség szakhatóságként vesz részt. Az illeték mértéke 3000 Ft.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Működési engedélyezési eljárás

 

A működési engedély kérelemhez csatolni kell:

- helyiség jogszerű használatát igazoló okirat, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás) 10.000 Ft-os illetékbélyeg.

A működési engedély iránti kérelem benyújtását követően az ügyben érintett szakhatóságokat megkeressük, az ügyfeleket pedig értesítjük az eljárás megindításáról. Az eljárásban a következő szakhatóságok vesznek részt:  Népegészségügyi Intézet (eljárási költség: 26.000 Ft), Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (eljárási költség: 13.000 Ft).

A szakhatóság eljárásának időtartama 15 nap, amely indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható. Amennyiben a kérelmező által benyújtott iratok a jogszabályi feltételeknek megfelelnek, működési engedély igazolás, valamint határozat kiállítására kerül sor a szakvélemény megérkezését követően.

Az üzletekről a jegyző közhiteles nyilvántartást vezet, amely nyilvános és az önkormányzat honlapján megtekinthető.

Amennyiben a kereskedő üzletköteles termékek mellett az üzletben bejelentés alapján forgalmazható termékeket is forgalmazni kíván, az e termékek forgalmazására vonatkozó bejelentését a működési engedély iránti kérelemben is megteheti.

A kereskedő a működési engedély megadását követően az 1. melléklet B) pontjában megjelölt adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul, illetve a nyitva tartási idő változása esetén az azt megelőző nyolc napon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. Az illeték mértéke 3000 Ft.

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül – a 4. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg – be kell jelenteni a jegyzőnek.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Telepengedély köteles tevékenység bejelentés

 

A  telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Kormányrendelet  1. és 2. mellékletében felsorolt gazdasági (termelő vagy szolgáltató) tevékenység (továbbiakban: ipari tevékenység) folytatására terjed ki.

 

Az ipari tevékenység telken, építményben, vagy építményen belül önálló rendeltetési egységben (továbbiakban: telep) az e rendeletben meghatározottak szerint (bejelentést követően vagy telepengedély birtokában) folytatható.

 

Bejelentéshez kötött ipari tevékenység

A tevékenység megkezdésére irányuló szándék bejelentését követően folytatható:

- az 1. mellékletben meghatározott ipari tevékenység;

- a 2. mellékletben meghatározott ipari tevékenység

o a külön jogszabályban ipari területként meghatározott területen, valamint

o nem ipari területen akkor, ha a telepként szolgáló építmény vagy építményen önálló rendeltetési egység a tevékenység végzésének megfelelő rendeltetéssel 6 hónapnál nem régebbi jogerős és végrehajtható használatbavételi vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkezik.

Az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon (lásd: Letölthető dokumentumok, A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés adatlap) köteles a telep fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél írásban bejelenteni a folytatni kívánt tevékenységet.

A bejelentés-köteles ipari tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma:

- az ipari tevékenység végzőjének neve, székhelye, cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma;

- a telep tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységek, berendezések, a telep üzemeltetésének időtartama;

-

- keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője).

Csatolt okiratok:

- nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

- haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat.

Az ipari tevékenység bejelentésével kapcsolatos eljárásért fizetendő díj: 3000 Ft.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

 

 

Telepengedély köteles engedélyezési eljárás

 

Telepengedélyhez kötött ipari tevékenység

A Kormányrendelet 2. § (2) bekezdésében nem említett esetekben az ipari tevékenységet csak jogerős telepengedély birtokában lehet folytatni.

Az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 4. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon (lásd: Letölthető dokumentumok, A telepengedély-köteles ipari tevékenység folytatásának engedélyezéséről szóló kérelem) köteles a telep fekvése szerint illetékes kerületi önkormányzat jegyzőjénél írásban a telepengedély kiadására irányuló kérelmet benyújtani.

A telepengedély kiadására irányuló kérelem kötelező adattartalma:

- az ipari tevékenység végzőjének neve, székhelye, cégjegyzékszáma, illetve vállalkozói igazolványának száma;

- a telep tulajdonosa, címe, helyrajzi száma, használatának jogcíme, a telepen folytatni kívánt ipari tevékenységek, a telep üzemeltetésének időtartama;

- keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője), a kérelmező aláírása (bélyegzője).

Csatolt okiratok:

- a telep helyszínrajza;

- nem a kérelmező tulajdonában lévő telep esetében a telep használatának jogcímére (bérlet, stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével);

- haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon esetében a tulajdonostárs hozzájárulását igazoló okirat.

A tevékenység végzéséhez szükséges szakhatósági hozzájárulásokat nem kell a kérelemhez csatolni, mivel az eljárás során hivatalból kéri be a területileg illetékes jegyző.

A telepengedély kiadására irányuló kérelemmel kapcsolatos eljárásért fizetendő díj: 5.000 Ft.

 

Tekintettel az ügyek egyedi jellegére, bővebb felvilágosítással az ügyintézők szolgálnak.

 

Az ipari tevékenység megszűnésének bejelentése nyomtatványon tehető meg (lásd: Letölthető dokumentumok, Adatlap-Bejelentés ipari tevékenység megszüntetéséről), melyhez a telepengedélyről szóló határozat eredeti példányát kell csatolni.

A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

 

Egyéb szálláshely bejelentés

A szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet szabályozza a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely –üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérelt, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

Egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.

A szoba nagysága: egyágyas: legalább 8 négyzetméter, két- vagy több ágyas: legalább 12 négyzetméter, a harmadik ágytól ágyanként további 4 négyzetméter, legmagasabb ágyszám: szobánként 4 ágy, gyermekek számára emeletes ágy használata is megengedett.

A szálláshely-üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

-          Helyszínrajz (kézzel rajzolt alaprajz a lakásról megfelel, beleírva a kiadó szobák nagyságát valamint a benne elhelyezni kívánt vendégágyak számát)

-          Fizető vendéglátó könyv/ vendégkönyv: ebben kell vezetni, regisztrálni a beérkező vendégeket (nyomtatványboltban kapható)

-          Vásárlók könyve: ebbe a vendégek írhatják bele az észrevételeiket a szálláshellyel kapcsolatban (nyomtatványboltban kapható)

-          3.000 Ft illetékbélyeg, (postán kapható)

-          A lakás bérlése esetén bérleti szerződés másolat, melyben a tulajdonos engedélyezi szálláshely működtetését a lakásban)

-          Amennyiben nem magánszemély, hanem cég üzemelteti az egyéb szálláshelyet, akkor az ügyvezetőtől aláírási címpéldányra is szükség van

-          Amennyiben nem a kérelmező adja be osztályunkon a kérelmet, kéttanús meghatalmazással járhat el a meghatalmazott

-          a 20/2015. (V.27.) ÖK rendelet értelmében településképi hozzájárulást az elsőfokú építésügyi hatóságtól.

Az egyéb szálláshely üzemeltetését adóosztályunkon is be kell jelenteni  (III. emelet), a nyilvántartásba vételt követően.

Idegenforgalmi adó: Nagy-Iványi Andrea, az adócsoportnál (061-8727514), 307-os szoba

Építményadó: Sturcz Lászlót (061-8727510). 302-as szoba,Szabó Zsuzsanna
 

 

Szálláshely-üzemeltetési engedélyezési eljárás

A szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet szabályozza a szálláshely- szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely –üzemeltetési engedély kiadásának rendjét. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a nem szálláshely-szolgáltatás rendeltetésű ingatlan tartós tartózkodás céljából történő használatba adása lakásbérelt, házbérlet, albérlet vagy ágybérlet keretében.

Szálláshely- üzemeltetési engedély kizárólag szálláshely-szolgáltatás céljából létesített szálláshely típusra adható.

Szálláshely- üzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

- helyiség jogszerű használatát igazoló okirat, cég esetén, aláírási címpéldány/ egyéni vállalkozó esetén, igazolás), 3000 Ft-os illetékbélyeg. Vásárlók könyvét hitelesítés miatt kell behoznia a kérelmezőnek

 

Szálláshely- üzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtását követően az ügyben érintett szakhatóságokat megkeressük, az ügyfeleket pedig értesítjük az eljárás megindításáról. Az eljárásban a következő szakhatóságok vesznek részt: Népegészségügyi Intézet (eljárási költség: 28.500 Ft), Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság (eljárási költség: 13.000 Ft). Amennyiben a szálláshely üzemeltetője vendéglátó tevékenységet kíván folytatni a Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatal is szakhatóságként vesz részt az eljárásban, amelynek eljárási költsége 20.000 Ft.

A szakhatóság eljárásának időtartama 15 nap, amely indokolt esetben 15 nappal meghosszabbítható. Amennyiben kérelmező által benyújtott iratok a jogszabályi feltételeknek megfelelnek, szálláshely- üzemeltetési engedély, valamint határozat kiállítására kerül sor a szakvélemény megérkezését követően.

A szálláshely megszűnését a szálláshely szolgáltató köteles a jegyzőnek a megszűnést követő nyolc napon belül – a szálláshely- üzemeltetési engedély leadásával egyidejűleg bejelenteni.

A szálláshely- üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzéteszi az interneten.

 A jegyző által vezetett nyilvántartás a www.belvaros-lipotvaros.hu honlapon a hirdetmény menüpontban található.

 

Zenés, táncos rendezvénytartási engedélyezési eljárás

 

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet tartalmazza a zenés, táncos rendezvénytartási engedélyezési eljárás feltételeit, szabályait.

 

Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható kivéve a Kormányrendelet 1.§ (2) bekezdés a) – e) pontjaiban felsorolt események.

Engedélyt zenés táncos rendezvényre zárt térben 300 fő felett, szabadtéren 1000 fő felett kell kérelmezni.

A rendelet szerint zenés, táncos rendezvénynek minősül a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.

 

Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,

h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.

Az illeték mértéke 3.000 Ft.

 

A biztonsági terv tartalmazza:

a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

d) a biztonsági személyzet létszámát;

e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

f)8 szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.

 

A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmával kapcsolatos ügyintézés

 

A 2014. évi CII. törvény  rendelkezik a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról.

 

2. § E törvény alkalmazásában:

1. advent: a december 24-ét megelőző negyedik vasárnappal kezdődő, karácsonyig tartó időszak;

2. általános zárvatartási időszak: az e törvény 3. és 4. §-ában meghatározott nyitvatartási időn túli időszak;

3. helyi termelői piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

4. kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

5. kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

6. kiskereskedelmi nap: a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a naptári hét többi napja, továbbá a külön jogszabály által meghatározott munkanap;

7. kiskereskedelmi tevékenység: a Kertv.-ben meghatározott fogalom, ide nem értve a vendéglátást, a szabadidő eltöltésével közvetlenül összefüggő szolgáltatási tevékenységet, valamint a kereskedelmi ügynöki tevékenységet;

8. munkaszüneti nap: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) meghatározott nap;

9. piac: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

10. segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég tagjának, a gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója, aki a kereskedelmi tevékenység folytatásában személyesen vesz részt;

11. sportlétesítmény: a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) meghatározott fogalom;

12. sportrendezvény: az Stv.-ben meghatározott fogalom;

13. újságot árusító üzlet: az az 50 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada újság, napilap, folyóirat, periodikus kiadvány értékesítéséből származik;

14. üzlet: kiskereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; továbbá bármely olyan állandó vagy ideiglenes értékesítési hely, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak, ideértve a mozgóboltot is;

15. vásár: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

16. vendéglátás: a Kertv.-ben meghatározott fogalom;

17. virágot árusító üzlet: az a 150 négyzetmétert meg nem haladó árusítótérrel rendelkező üzlet, amelyben a keletkező árbevétel legalább kétharmada vágott virág (vágott zöld), illetve cserepes dísznövény értékesítéséből származik.

3. A vasárnapi munkavégzés tilalmáról

3. §3 Az üzlet - törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel -

a) kiskereskedelmi napokon 4 óra 30 perc és 22 óra között tarthat nyitva,

b) vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.

4. § (1)4 A 3. §-tól eltérően az üzletek

a) adventi vasárnapokon 4 óra 30 perc és 22 óra,

b) december 24-én és december 31-én 4 óra 30 perc és 12 óra, továbbá

c) minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 4 óra 30 perc és 22 óra

között nyitva tarthatnak.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adventre, illetve c) pontja szerinti egy vasárnapra vonatkozóan az üzlet nyitvatartási szándékát a kereskedő köteles előzetesen a kereskedelmi hatóságnak legalább 15 nappal az érintett időpont előtt bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a bejelentett időpontokról nyilvántartást vezet.

(3) Ha december 24-e vasárnapra esik, abban az esetben az üzletek az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyitvatartási időben tarthatnak nyitva.

(4) Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

4. Különös rendelkezések az üzletek egyes csoportjaira nézve

5. § (1)5 A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a kizárólag pékárut, illetve tejterméket értékesítő üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(2)6 A 3. §-ban foglaltaktól eltérően az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 4 óra 30 perc és 12 óra között nyitva tarthat.

(3) A 3. §-ban foglaltaktól eltérően a sportlétesítményekben üzemelő üzletek vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.

(4) Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat.

6. § Az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárvatartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárvatartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.

 

Az 53/2015. (III..17.) Kormányrendelet a kiskereskedelmi szektorban történő  vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeit szabályozza, azonban e rendelet nem alkalmazható addig, ameddig a Kormány az üzletek Kszvmtv. 3. §-ától eltérő nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket nem határozza meg.

 



 
2.2.7. Közterület-hasznosítás

Formanyomtatványok innen letölthetők
 
2.2.8. Lakás ügyek

Formanyomtatványok innen letölthetők
 

 
Vissza
Oldal nyomtatása